Képzőművészet-terápia agyaggal: „Megteremtette saját képmására”
A művészetterápia régóta foglalkoztatott, 2012-ben részt vettem Tamar Hazut izraeli művészetterapeuta művészetterápiás workshopján, ahol az egyik gyakorlat szerint agyagból kellett kézzel megformáznunk egy embert. Más instrukciót nem mondott a művészetterapeuta, csak ennyit. Kapott mindenki egy-egy kilónyi agyagmasszát. Többtucat résztvevő volt jelen, és elkezdtük formázni a figuránkat belefeledkezve a tevékenységbe, mely a gyerekkori gyurmázást juttatta eszembe. Maga az alkotás is érdekes volt, ahogy az ujjaim érintkeztek a hűvös agyaggal, ahogy a gondolatban számba vett testrészeket próbáltam megformálni, igazi önfeledt flow élményem volt. Amikor készen lettem, körülnéztem, és elképesztett az emberalakok sokszínűsége. Amikor a magam bábuját gyúrtam, nem is jutott eszembe más irány, más forma: egy tömzsi, térbeli, gömbölyded emberkém lett. Másnak meg vékony, nyúlánk, de volt, aki lefektette, és kilapítva az agyagot, inkább kétdimenziós formát alkotott, arrébb szoknyát adtak rá, egyik-másik frizurát kapott, némelyiken az arc került kidolgozásra, másikon a kezek... Megannyi ember, megannyi alkotás... És mindegyik emberszobor hasonlított az alkotójára! A csoport – és az elkészült szobrok lenyűgöztek! Rengeteg önismereti hozadéka van ennek a művészetterápia-feladatnak!
Ahogyan a Biblia szerint Isten a maga képmására teremtette meg az embert, úgy az a sok-sok ismeretlen csoporttag is a maga képére formálta agyagból a maga kis emberét, noha a művészetterápiás feladat nem hasonmást vagy önarcképet kért. Ez a művészetterápia-feladat bibliai vonatkozásokban bővelkedik, a porból, sárból (agyagból) alkotás is ezt a vonalat erősíti, illetve az emberalak megalkotása is egyfajta szimbolikus "megteremtése az embernek", mely erővel ruház fel, képessé tesz, szabadságot (és felelősséget) is ad. E blogbejegyzés célja viszont nem a művészetterápia filozofikus mélységeinek átgondolása, úgyhogy ezeket a felvetéseket most nem fejtegetem tovább, és visszaevezek az önismeret vizeire.
Ez a művészetterápiás workshop alkotásközpontú volt, Tamar Hazut művészetterapeuta összefoglalója zárta a gyakorlatot, így a Belső Lépésnél alkalmazott művészetterápiás csoportjainkon oly hangsúlyos feldolgozás elmaradt. (Egyébként a művészetterápia workshop létszáma és a nyelvi akadályok sem tették ezt lehetővé.) Önismereti hozadéka viszont így is sok volt, ezért a szívemben és a művészetterapeuta eszköztáramban jól elraktároztam a gyakorlatot.
Az emberszobor gyakorlátát, mint képzőművészetterápiás technikát, mi is kipróbáltuk egy önismereti művészetterápiás csoportfoglalkozásunkon. Ahogy a korábbi tapasztalataim is sejtetni engedték, itt is sokféle alkotás született, és szokásunk szerint a feldolgozásra is hagytunk elég időt.
A művészetterápiás csoportjainkon a feldolgozási folyamat mindig azzal kezdődik, hogy a csoporttag beszámol az alkotás folyamata alatt megélt érzéseiről, majd elmondja, hogy mit szándékozott megjeleníteni. Ezt követik a résztvevők fantáziái, asszociációi az alkotás kapcsán: mi jut eszükbe (ez esetben) a szoborról?
Egy középkorú nő emberalakjának egyik térde vaskosabb volt, kevésbé eldolgozott, göbös. Egyik csoporttag hozta is a fantáziáját, miszerint "a jobb térde sérült, mintha fájna neki". A csoporttagok fantáziáit csendben hallgatja az alkotó, beengedi magába, hagy neki időt, hogy ülepedjen, kérjük mindig, hogy ne reagáljon rá azonnal, hallgassa meg az összes asszociációt. Azok után aztán részletesen reflektálhat a fantáziákra, önismeret szempontjából fontos is, hogy tudatossá váljon, mit tud hasznosítani, továbbgondolni, melyik elképzelés milyen érzéseket váltott ki belőle.
Kiderült, hogy a művészetterápiás csoport résztvevője, ez a középkorú hölgy kb. harminc évvel ezelőtt sportbalesetet szenvedett, megsérült a jobb térde (ugyanaz, amelyiket tudattalanul göbösre formálta), és hetekig fel sem tudott kelni az ágyból miatta, erős fájdalmai voltak, és serdülőként sok mindenből kimaradt azokban a hetekben. Elmondta, hogy évek óta eszébe se jutott ez, mert maradéktalanul meggyógyult, nincsenek visszatérő testi panaszai. Az általa megteremtett emberalakon viszont megjelenítette tudattalanul ezt a sérülést, ami akkoriban, a serdülőkor érzékeny lelki időszakában bizonyára nagyon megviselte.
Művészetterapeutaként is még mindig meg tudok lepődni azon, hogy a művészetterápia módszerei mennyire kiválóan tudnak működni, és egy-egy művészetterápia gyakorlat során mennyi tudattalan tartalom bukkan elő.
Székely Zsuzsanna művészetterapeuta
Egyéni művészetterápiás tanácsadásra és csoportfoglalkozásra IDE kattintva jelentkezhetsz.
#művészetterápia #csoport #önismeret #képzőművészetterápia
A kép illusztráció. Forrás: Monstera Production